Paint Horse

A paint horse nem tévesztendő össze a szintén amerikai eredetű appaloosával. Ez utóbbi fajtát az Amerikában bennszülött Nez Percé indiánok tenyésztették ki a spanyol hódítók Amerikába behozott lovaiból. Jellegzetességük a különleges párductarka szín, amely színű lovakat ma is előszeretettel emlegetnek "indián" lovakként. Alkati és belső tulajdonságaikban ezek a lovak rendkívül szoros hasonlóságot mutatnak a quarter horse-okkal, ami nem is csoda, hiszen a közös eredet és használat során alakultak ki ezek, de jellegzetes színeződésük megkülönbözteti és rendkívül kedveltté, s ezáltal igen drágává teszi őket.

Közepes, 155-160 cm bottal mért marmagasságú, rendkívül jól izmolt, nemes megjelenésű lófajta. Feje nemes, száraz, a széles tarkó jó öntartást biztosít. Szemei kinnülőek, nagyok, kifejezésteliek, bizalmat sugároznak. Erős állkapcsa, a terjedelmes rágóizomtájék jó takarmányfelvevő képességre utal. Nyaka középhosszú, egyenes, jói izmolt, egyenes, kissé mélyen illesztett. Marja nem kifejezett, de hosszan hátba nyúló, a nyereg részére jó fekvést kínál. Háta közepesen hosszú, izmos, feszes. Mellkasa mély, dongás. Lapockája igen jól izmolt, félvéres szemmel meredeknek mondható. Ezért hosszabb távon nem szívesen üget, hanem inkább könnyedén, puhán vágtázik. Vágtája nagyon kényelmes, kellemes érzést nyújt. Fara rendkívül terjedelmes, igen jól izmolt, minek következtében az egész ló kissé túlnőtt benyomást kelt. Combjai is rendkívül izmoltak és hosszúak, minek következtében a széles, kissé nyitott csánkok mélyen helyezkednek el, ami az egész lónak egy sajátos "farmotoros" jelleget ad. Nem is csoda, mivel ha megnézzük egy-egy versenyen a perdülést, a hirtelen megállást, irányváltoztatást, a fizikában nem túl gyakorlott ember is egy pillanat alatt ráérez, micsoda hatalmas terhelést kell ezeknek a hátulsó végtagoknak kiállniuk. És bírják! Izületeik acélosak, csontjaik szilárdak, patáik kemények, szabályosak.