GALOPPVERSENYZÉS

A galopp versenyekben a lovak vágtában futnak a cél felé, nyergükben a zsoké irányításával. Ezeken a versenyeken leginkább angol telivérek futnak, amely kimondottan versenyre kitenyésztett lófajta: 900-3200 méter közötti távon a telivérek nem találnak legyőzőre. Megkülönböztetünk sík és ugró versenyeket, az utóbbinál gátak illetve akadályok nehezítik a célba jutást. Néhány kiemelkedő hazai verseny: Nemzeti Díj, Magyar Derby (a 2004. évi a 82. Magyar Derby lesz), Kincsem Díj, Szent László Díj.

Az angol mintájú lóversenyzést hazánkban gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós honosította és valósította meg. Mivel a mai, klasszikus lóversenyzés Angliából származik, néhány szó erejéig látogassunk el Epsomba. A versenyek versenye: a Derby. Nem az angol derby, mert ilyet a büszke brit nem ismer, hanem „a” Derby. Ugyanis szerinte Derby csak egy van és azt Epsomban futják. A derbinapon még az angol parlament is felfüggeszti ülését. Az első Derbyt 1780-ban futották. Maga a név onnan származik, hogy 1779-ben a Jockey Club elnöke, Sir Charles Bunbury és Lord Derby elhatározták, hogy versenyt írnak ki hároméves mének és kancák számára. A névadást „fej vagy írás” döntötte el Lord Derby javára, így neve halhatatlanná vált.
A Jockey Club az 1750-es évektől irányítja a versenyeket, tagjai a vagyon, a becsület és a megközelíthetetlenség urai. Első külföldi tagja gróf Batthyány Gusztáv volt, akinek Galopin nevű lova nyerte az 1875. évi Derbyt. 1883-ban halt meg a Jockey Club éttermének bejáratánál. A versenyizgalom ölte meg, szívrohamot kapott.
Az 1876. évi Derby szintén magyar vonatkozású: győzött a kisbéri állami ménesben tenyésztett Kisbér. Ő volt a második nem angol tenyésztésű epsomi derbinyerő. Dixon, a From Gladiateur to Persimmon című művében ezt írja: „ A Magyarországot képviselő Kisbér igazán nagy ló volt, és nagyon kevés ló akad a kékszalag-nyerők hosszú listáján, amely olyan fölényes könnyedséggel szerezte meg a babért, mint ő.”
Kisbér az egyetlen magyar tenyésztésű telivér, aki győzni tudott az Epsom Derbyn (1873).
A 19. század vagy talán minden idők legjobb ménjét és kancáját magyar emberek tenyésztették: a veretlen St. Simont gróf Batthyány Gusztáv, a veretlen Kincsemet pedig Blaskovich Ernő.
Ki kell emelnünk három nagyszerű lovat, mely örökre beleírta magát a lóversenyek könyvébe. Kincsem, akit gyakran csak csodakancaként emlegetnek 1876-79 között 54 versenyen veretlen volt. Peter Towers-Clark a Stud and Stable című angol folyóiratban a következőket írja: „ Egy dolgot állíthatunk teljes bizonyossággal: modern körülmények között egyetlen ló sem fogja valaha is beállítani a magyar kancának, Kincsemnek a múlt század végén felállított rekordját, ötvennégy verseny vereség nélkül öt különböző országban.”
Imperiál a magyar telivértenyésztés büszkesége, 1962-64 között 20 versenyt nyert, sikerült betörnie a Nyugat-európai elitbe. Fedezőménként is kimagaslóan teljesített.
Magyarországon a mai napig rendeznek galopp és ügető versenyeket. A lóversenypályán lehetőség nyílik az üzleti partnerekkel való találkozásra vagy a családunkkal egy kellemes délután eltöltésére.

E végre a telivérek különösen idomíthatók már 2 éves korukban, sőt az előleges munkálatokat már másféléves korukban megkezdik velük. Célja ez idomításnak éppen az, ami fiatalságunknál a futásnak, a tornászásnak, az atletikának, t. i. a test edzése, a különböző szervek ellenálló képességét (a lónál a sebességet, a győzősséget) emelni, fejleszteni. A training (és ez a fő) fokozódása képesíti a verseny- és vadász-lovat, hogy az igen megerőltető sebes futást is - egészségének veszélyeztetése nélkül - kibirja; a training alatt, az erős abrakolás és sebes munka mellett a szabad levegőben, étvágya növekszik, izmai, ínai erősödnek, véredényei tágulnak, tüdeje, lélekző szervei igen kitisztulnak, szívósokká válnak. Egy szóval az egész állat fürgébb, acélosabb lesz. Midőn aztán 4-6 heti gyakorlat után egyik-másikról azt hiszik, hogy versenyképes állapotban (tip-top) van, megpróbálják a versenyeken, azaz osztályozzák, hogy a többi lovak ellenében minő a sebessége, tehervivő képessége és kitartása. Ugyancsak a versenyek alatt elég alkalom van kiismerni, hogy melyik lónak van bátorsága, hogy körömszakadtáig küzdjön ellenfelével, hogy kiismerjék, nem megbízhatlan (gyáva) vagy ideges-e?