Az ügetőverseny egy ellipszis alakú pályán folyik, a lovak könnyű kis kocsikba (sulky) vannak befogva. A lovak csak ügetés jármódban haladhatnak (poroszka-versenyeken természetesen poroszkálva), a vágtába beugró lovat diszkvalifikálás terhe mellett azonnal rendezni kell. A versenyek időméréssel standardizált körülmények között zajlanak, a ló legjobb rekordját származási lapján is feljegyzik.
Az ügetőversenyzés Magyarországon is az egyes- és kettesfogathajtás változataként, az útviszonyok javulásával együtt fejlődött ki. Könnyű kocsi előtt, hosszú távon az a ló bizonyult legkitartóbbnak, amelyik lendületesen üget. Ez a jármód jellemezte azt a típusú, könnyű hámos lovat, amelyet a XIX. század második felében „jukker”-nek neveztek, és a legjobb európai kocsilónak tekintettek. Az amerikai és az orosz ügetőlovak ugyan azidőtájt, rövid távon már gyorsabbak voltak, de 30 kilométernél hosszabb táv-kocsiversenyeken a - „jukker” kocsit húzó - magyar „jukker” lóval nem tudtak lépést tartani. Az ügetősport viszont (külföldi mintára) a nézők által még belátható - és egyre rövidebb - távokra rendezkedett be. 

Az ügetőversenyzésnek az 1896. évi, ezredéves ünnepségek adtak új lendületet, majd az 1903-ban Budapesti Ügetőverseny Egyesületté alakult „hosszú-nevű társaság” 1905-ben új pályát nyitott az Erzsébet királyné úton, ahol a versenyek - az I. világháború okozta veszteségek ellenére - több, mint két évtizeden át vonzottak négy-ötezer fős közönséget.

Ügetőversenyeket egész évben rendeznek. Ezt többek közt az is segíti, hogy mivel belátható méretű versenypályán zajlanak a futamok, az esti világítás megoldható, így az őszi-téli korai sötétedés nem jelent akadályt. Magyarországon 1933-tól lehet világított pályán versenyezni. Nálunk Budapesten a versenyeket általában szerdán és szombaton tartják, bár a mostani vezetés - remélhetőleg csak átmenetileg - a szerdai versenynapokat megszűntette.
Az ügetősport kezdetben a kocsilótenyésztést szolgálta, így a lovakkal szemben elvárás volt a gyorsaság mellett az állóképesség is, a legértékesebb versenyeket hosszabb távokra írták ki még tíz évvel ezelőtt is. A versenysport fejlődése és - a kocsiló iránti igény megszűnésével - öncélúvá válása azonban előtérbe helyezte a gyorsasági rekordok hajszolását, ami által a rövid távú versenyek száma és jelentősége megnőtt. Az USA-ban ez a hajsza mára annyira elfajult, hogy gyakorlatilag csak rövidtávú (mérföldes, illetve 1600 méteres) futamokat rendeznek. Nálunk még színesebb a kínálat, de a hosszú távú versenyek száma jelentősen csökken, a nagydíjak távja pedig rövidül.
A versenyek a galopphoz hasonlóan itt is díjakra és hendikepekre oszthatók. A díjak közt vannak a klasszikus, évjáratonkénti egytávú versenyek ill. évjárat-összehasonlító, csak kor szerinti előnyadású versenyek, vannak a nyert díjak alapján szelektáló versenyek, a versenyek zömét azonban a gyengébbeknek is lehetőséget adó esélykiegyenlítő hendikepek teszik ki. A versenyév gerincét huszonöt kiemelt verseny adja, melyek időben és többé-kevésbé kiírásukban is állandóak, legalábbis annak kellene lenniük. Az év legnagyobb ünnepe itt is a Derby napja augusztus elején. Az Ügetőderbyt nálunk háromévesek futják 2100 méteres távon. Ez nem általános sok országban, főleg tőlünk északra négyéves Derby van, sőt, van, ahol ötéveseknek írják ki (Svájc). A táv sem egységes, országonként változik. Nálunk a háború előtt négyéves Derby volt, praktikus okokból (1946-ban nem volt négyéves ló) írták ki hároméveseknek, és aztán úgy maradt. A táv régebben 3000 méter volt, a hároméveseknek 2600 lett, tíz éve ez is lerövidült. A korábbi kiírásnak megfelelő négyéves kori megméretést a Négyévesek Nagydíja biztosítja. A másik jelentős ünnepnap az egyik legrégebbi magyar verseny szeptember közepén a Hungária díj napja, ahol hosszú távon csak kor szerinti előnyökkel mérkőznek a különböző évjáratok nemzetközi mezőnyben. Ezen a napon futják a legnagyobb magyar ügetőtréner, Marschall József emlékversenyét szintén nemzetközi mezőnnyel, autóstarttal. A később versenyéretté váló ügetőlovaknál a kétévesek versenyeztetése nem olyan természetes, mint a galoppon, ezért talán egészségesebb volna a négyéves Derby, ám a tulajdonosok gazdasági érdeke teremti meg az igényt mindenhol a versenyeztetés és a klasszikus futamok korábbra hozására.
Az ügetőn, ha egyre csökkenő számban is, de még léteznek többfutásos, ún. heatversenyek. Van, mikor előfutamok után csak az arra érdemesek indulnak a döntőben, más kiírásban viszont az egész mezőny kétszer vagy többször megmérkőzik azonos vagy különböző távon. Ezek a futamok a közönség körében népszerűek, egyedi színt jelentenek a versenyélet mindennapjaiban, visszaszorulásuk sajnálatos.

Esélykiegyenlítés, startrendszerek

Az ügetősportban a kétkerekű sulky miatt (gördülő ellenállás) súlyokkal nem lehet érdemi esélykülönbséget teremteni, így itt térelőnyök (ill. térhátrányok) biztosítják az esélykiegyenlítést. Az egyes versenypályák lehetőségeitől függően ezek általában húsz vagy huszonöt méteres térközökkel valósíthatók meg. A Kerepesi úti Ügetőpálya 1000 méteres, és a pálya teljes hossza húsz méteres egységekre bontható, így előnyadásos verseny bármilyen távon, tetszőleges számú térközzel megrendezhető. Az itteni ideális fordulóstartos rendszert az teszi lehetővé, hogy a futófelület egybefüggő, csak a starthelyeket jelentő húsz méterenkénti oszlopok sora választja el a verseny- ill. a tréningpályát. A starthoz a fogatok a belső, tréningpályán érkeznek ellenirányból úgy, hogy elől jönnek a leghátrábbról indulók, őket a megfelelő térközök kihagyásával követik a többiek. Így elvben mindenki egyszerre ér a saját starthelyéhez, ahol vezényszóra egyszerre fordulhat a megfelelő oszlopot megkerülve a nagypályára. A starthelyenként kifeszített gumiszalagok egy időben elpattannak szabaddá téve az utat, és egyúttal indítva az automatikus időmérést is. (A hírek szerint a kijelölt kényszerlakhely, a Kincsem Parkban újonnan épített pálya már egyáltalán nem ilyen komfortos.) Külföldön néhány helyen gumiszalag helyett fotocellás berendezés érzékeli, ha egy fogat idő előtt kezdi a versenyt. Az egy starthelyről kiírt versenyeket autóstarttal indítják. Ilyenkor a fogatok a nagypályán versenyirányban, rajtszámuk szerint felsorakoznak a lassan haladó, kinyitott szárnyú startautó mögé, ami fokozatosan gyorsít, majd a starthely után szárnyait becsukva elhagyja a mezőnyt, kezdődhet a verseny.

Teljesítményértékelés

Az ügetőn a teljesítmény mércéje az atlétikai futószámokhoz hasonlóan az idő. Időteljesítményen általában, legalábbis Európában a versenyben elért sebesség átlagot értjük egy kilométerre vetítve. Az abszolút magyar rekord jelenleg 1 perc 13,8 mp / km (1.13,8), Belami futotta Németországban. Amerikában az egy mérföldre (1609 méterre) elért összidővel mérik a teljesítményt, az így számolt klasszikus minőséghatár, a 2 perc kb 1.14,6-os km átlagnak felel meg.